Számtalan tanulmány született a szülés magzatra gyakorolt hatásairól, kevésbé feldolgozott kutatási terület a fordítottja: az a hatás, amelyet a magzat fejt ki a hüvelyre, amikor áthalad a szülőcsatornán. Pedig ez a hatás kettős: fontos beszélni egyrészt az azonnali, a szülés során gyakorolt hatásról, másrészt a későbbi következményekről. Annyit előrevetíthetünk, hogy mindkettő ellen sokat tehetünk. Azért ajánlom feltétlenül az alábbiak elolvasását minden anyának, mert a közhiedelemmel ellentétben a gyermeknevelés csodálatos élményéért egyáltalán nem kell a női egészség megromlásával fizetni!
A magzat áthaladása során az addig 2-3 ujjnyira (kb. 6 cm) tágítható hüvely a magzat koponyájának átmérőjével megegyző (kb. 10 centiméteres) szélességűre tágul, viszonylag rövid idő alatt. Még szembetűnőbb a változás, ha a szülőcsatorna belső kerületét vesszük figyelembe: a nyugalmi helyzetben mérhető, átlagosan 20 cm kerületű szülőcsatornán kell áthaladnia a magzat átlagosan 30 cm kerületű koponyájának. A hüvely fala persze rendkívül rugalmas, jól bírja ezt az igénybevételt, de óhatatlanul sérül is.
Minél nagyobb a magzat, minél gyorsabb lefolyású a szülés, annál nagyobb igénybevételnek van a hüvely kitéve. Az életkor sem közömbös: gyakrabban figyeljük meg hüvelytágasság kialakulását az utóbbi időkben, mert a hölgyek egyre idősebb korban szülnek, amikor a szöveti rugalmasság már nem a régi. A gátmetszés elhagyása („gátvédelem melletti szülés”) is fokozza a szülés utáni tág hüvely kialakulásának esélyét. Pedig a gátmetszés utáni varrással lehetőség van a hüvely szűkítésére is.
A gondok először a szülés utáni nemi életben jelentkezhetnek. Néha csak az a kevéssé körvonalazott benyomás alakul ki, hogy az együttlét „már nem a régi”, néha – szerencsés esetben – a párban van elég nyitottság és bátorság ahhoz, hogy konkrétan kimondják, tágabbnak érzik a hüvelyt.
A szexuális diszharmónia azonban csak az egyik következmény. A szülés szerepet játszhat a vizelettartási rendellenesség (inkontinencia) kialakulásában, amit a húgyhólyagot alátámasztó szövetek rugalmasságának csökkenése okoz. Ugyanez az oka a méh esetleges süllyedésének, előreesésének. Utóbbi problémák nem rögtön a szülés után jelentkeznek, és általában nem is ez az egyetlen okuk.
Mindezek miatt a szülést követő időszak egészségmegőrző szemlélete nem csak arra kell irányuljon, hogy a kismama testsúlya, derékbősége ne változzon, hanem arra is, hogy a hüvelye őrizze meg szülés előtti állapotát.
A hüvely izomzatát, szöveteit regeneráló, illetve edző eljárások már régóta ismeretesek. A különféle stimuláló eszközöknek se szeri, se száma (gésagolyók, intelligens hüvelyedző szerkezetek, stb.) Ezekben a manapság már elfogadott gyógyászati segédeszközökben közös, hogy napi rendszerességgel kell használni őket hónapokon keresztül.
Mivel kötőszöveteink – így a hüvelyizomzat – rugalmasságáért a kollagén nevű rostos fehérje felel, fontos a hüvelyi hám mélyebb rétegeiben levő kollagén állagmegőrzése, sőt újraképzése is. Erre jelent jól bevált megoldást a lézeres kezelés. A lézer stimuláló hatására a meggyengült kollagénrostok megerősödnek, hosszú távon pedig újra is épülnek. A hüvely és a kismedence szövetei visszanyerik rugalmasságukat, a hüvely újra feszes lesz, a húgyólyag és a méh pedig visszakapják alátámasztásukat.
A kollagénállományt két módon érheti el a lézerfény. A régebbi eljárás (CO2, azaz széndioxid lézer) négyzetcentiméterenként mintegy száz tűszúrásnyi lyukat éget a hüvelyhámba, és ezen keresztül éri el a mélyebben lévő kollagént.
A Perfect Laser kezelése esetében viszont – amelyet az orvosi lézerek területén élvonalbeli Fotona cég készülékével végzünk – a lézersugárnak olyan a hullámhossza, hogy akadálytalanul áthatol a hám felszíni rétegein, és direkt hatást fejt ki az irhában a kollagénre. Mondanunk sem kell, mennyivel kíméletesebb ez a módszer.
Minderre tekintettel azt javasolom a hölgyeknek, ne halogassák a szakemberhez fordulást, kérjenek időpontot orvosuktól minél előbb, akár már a szülést követő időszakban, és mindenképpen fontolják meg a Fotona lézerkezelést!